TANANYAG - TECHNIKAI ELEMZÉS - ALAKZATOK

ALAKZATOK

Alakzatok

Amikor egy adott idősíkban a charton az árfolyammozgások csúcsait és mélypontjait összekötjük, akkor különböző geometriai formákat fedezhetünk fel. Ezeket nevezi a szakirodalom chart nak. Az így meghatározott formációk egyedi jellemzőiknek köszönhetően nagyfokú biztonsággal szolgáltatnak információkat a várható árfolyammozgásokat illetően. Az figyelembe vételével könnyebben megtaláljuk azokat a kis kockázattal bíró belépési pontokat, amelyek több profitot hozhatnak nekünk, mint nagyon sok más technikai elemzési eszköz. A chart két csoportra oszthatók:


  • Trenderősítő
  • Trendváltó


TRENDERŐSÍTŐ


A trenderősítő kialakulása esetén bizonyosak lehetünk abban, hogy a trend irányába felvett pozícióink helyesek. A kitörés esetén akár növelhetjük is pozíciónkat, mert a trend folytatódására kaptunk jelzést.

HÁROMSZÖGEK

  • Közös jellemzőjük, hogy a maximális vételi ár és a minimális eladási ár, azaz a csúcsok és a mélypontok, egy pont felé konvergálnak.
  • A szűkülő jegyzési sávok a háromszög végpontja előtt kitörnek a háromszög által determinált irányba.
  • Kialakulhat trenden belül (azaz történhet kitörés a fennálló trend irányában) de lehetséges, hogy trendfordulót jeleznek.
  • Megjelenésük alapján háromfélék lehetnek:
    • emelkedő,
    • süllyedő,
    • szimmetrikus háromszögek
  • Az árfolyam kitörését a háromszögekből általában magas forgalom kíséri.
  • Az emelkedés/süllyedés mértékét a háromszög csúcsára mért magasság/szélesség távolságával egyezik meg.
  • A háromszög magassága, amely a számított érték meghatározásához szükséges, az alakzat elején a legnagyobb forgalmú napok együttesénél keresendő.
  • A kitörés általában a háromszög kétharmad-háromnegyed része között történik meg

EMELKEDŐ HÁROMSZÖG

  • A ferde oldal pozitív meredekségű.
  • A forgalom az árfolyamcsúcsokban egyre nő, míg az árfolyamminimumokban egyre csökken
  • Kitörés magas forgalommal történik, az ellenállás áttörésével a nyíl irányába
  • A célárszámítás alapja az alakzat elején található nagy forgalmú napok együttese
  • Az alakzatban az emelkedő napokhoz nagyobb forgalom párosul, mint az esőkhöz

Emelkedő háromszög

CSÖKKENŐ HÁROMSZÖG

  • A ferde oldal negatív meredekségű.
  • A forgalom az árfolyamcsúcsokban egyre csökken, míg az árfolyamminimumokban egyre nő
  • Kitörés magas forgalommal történik, a támasz áttörésével a nyíl irányába
  • A célárszámítás alapja az alakzat elején található nagy forgalmú napok együttese
  • Az alakzatban az emelkedő napokhoz nagyobb forgalom párosul, mint az esőkhöz

Csökkenő háromszög

SZIMMETRIKUS HÁROMSZÖG

  • Mindkét oldal dőlésszöge megegyezik
  • A forgalom az alakzat kifejlődése során kiegyensúlyozott
  • A háromszög kialakulásához minimum két csökkenő árfolyamminimumok és növekvő maximumok szükségesek, ennél több lehet, de számuk nem jellemző
  • Kitörés az alakzatból magas forgalommal történik
  • A célárszámítás alapja az alakzat elején található nagy forgalmú napok együttese

Szimmetrikus háromszög emelkedő trendben:


Az árfolyam alulról lép be az alakzatba. A háromszög szélességének megállapításához a legnagyobb forgalmú napot, napok együttesét vesszük. A háromszögben általában az kialakulásakor nagy a forgalom, ami az alakzatban leül, majd a kitöréskor újra megélénkül. A számított érték meghatározása a háromszög csúcsára méréssel történik. Az így kapott érték csak a minimálisan elvárt célt adja meg. Tapasztalni fogjuk, hogy többször fog ennél a szintnél tovább menni az árfolyam, de a várható hozam kiszámításához, s ezzel a belépés eldöntéséhez elengedhetetlen a célár meghatározása.

Szimmetrikus háromszög - emelkedő

Szimmetrikus háromszög csökkenő trendben:


Az árfolyam felülről lép be az alakzatba. A háromszög szélességének megállapításához a legnagyobb forgalmú napot, napok együttesét vesszük. A háromszögben általában az kialakulásakor nagy a forgalom, ami az alakzatban leül, majd a kitöréskor újra megélénkül. A számított érték meghatározása a háromszög csúcsára méréssel történik. Az így kapott érték csak a minimálisan elvárt célt adja meg. Tapasztalni fogjuk, hogy többször fog ennél a szintnél tovább menni az árfolyam, de a várható hozam kiszámításához, s ezzel a belépés eldöntéséhez elengedhetetlen a célár meghatározása.

Szimmetrikus háromszög - csökkenő

ZÁSZLÓ

  • Egy folyamatosan emelkedő, vagy csökkenő, trendet szakít meg
  • A fennálló trend folytatódására enged következtetni
  • Általában egy éles árfolyam emelkedéssel indul (Zászlórúd)
  • Majd az árfolyamok a fennálló trenddel ellentétes, párhuzamos csatornában mozognak
  • A forgalom a zászlórúd kialakulásakor különösen magas, míg a zászló kifejlődése során a forgalom nagyon alacsony marad, majd a kitörés és a fennálló trend folytatódása során a forgalom ismét megnő
  • A zászló formáció általában a trend felénél alakul ki, így számítható a mozgás mértéke
  • A zászló kialakulása után a számított érték elérésének nem feltétele az, hogy ugyanannyi idő alatt érjük, mint amennyi idő alatt a zászlórúd vagy a zászló kialakult. Ez általában hosszabb idő is lehet
  • A korrekció mértéke sohasem haladhatja meg a zászlórúd 38,2%-át, mert akkor szintén nem beszélhetünk zászló formációról
  • A számított érték meghatározásához a korrekciós szint alját vesszük alapul, amelynek meg kell felelnie az előző szabálynak

Zászló kialakulása emelkedő trendben:


Emelkedésben kialakul egy zászlórúd, melyet követően korrekció zajlik le a 38,2%-os szintig. Majd ugyanannyi nap után (x), mint amennyi idő alatt a zászlórúd kialakul, forgalommal kitör fölfelé, s a zászló szalagjának alsó értékére mérve a zászló rúdjának távolságát, kapjuk a számított értéket


Zászló kialakulása csökkenő trendben:


Egy csökkenésben kialakul egy zászlórúd, melyet követően korrekció zajlik le a 38,2%-os szintig. Majd ugyanannyi nap után (x), mint amennyi idő alatt a zászlórúd kialakul, forgalommal kitör lefele, s a zászló szalagjának felső értékére mérve a zászló rúdjának távolságát, kapjuk a számított értéket.

Zászló

ÁRBOCSZALAG

Az árbocszalag ugyanúgy alakul ki, mint a zászló és jellemzői is hasonlóak, egy különbséggel, míg a zászló szalagjának kialakulása során egy párhuzamos csatornában mozognak az árfolyamok, addig az árbocszalag kialakulása során az árak háromszög formációt alkotnak. A szalag kialakulása alatt a forgalom, jellemzően alacsony, mint a zászlónál. Ez a formáció is az emelkedő trend felénél alakul ki és ugyanúgy, mint a zászlónál, meghatározható az emelkedés teteje


Árbocszalag kialakulása emelkedő trendben:

  • A zászlóknál leírtak érvényesek
  • Az árfolyamok háromszög formációt alkotnak a konszolidációs szakaszban
  • Az árboc emelkedésben alakul ki
  • A szalagba alulról lép be az árfolyam

Árbocszalag kialakulása csökkenő trendben:

  • A zászlóknál leírtak érvényesek
  • Az árfolyamok háromszög formációt alkotnak a konszolidációs szakaszban
  • Az árboc emelkedésben alakul ki
  • A szalagba felülről lép be az árfolyam
Árbócszalag

ÉKEK

Éknek nevezzük azt a formációt, amikor egy szűkülő sávban mozog az árfolyam. Hasonlít a háromszög formációhoz, de annyiban különbözik tőle, hogy nem szűkül be annyira a maximum és minimumok, hogy ezt összekötve egy csúcsban tudna végződni közel az alakzat végéhez. Az ék esetében a szélső trendvonalak találkozásának csúcspontja ezért nagyon messze esne a kereskedési sávtól


Ék alakzat emelkedő trendben:

  • Az ék iránya a trenddel ellentétes irányban alakul ki
  • A számított érték meghatározásához más elveket kell alkalmazni, mint a háromszögeknél
  • Maga a rúd az hasonlóan állapítható meg, mint a zászló formációnál, viszont a rudat viszont a kitörési pontra kell mérni, s nem a szűkülés végére

Ék alakzat csökkenő trendben:

  • Ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az előbb említettek, csak ellentétes előjellel
Ék

FÜLES CSÉSZE

A füles csésze formáció trenderősítő alakzat. Két jól elkülönülő részből áll. Maga a csésze egy több hetes, hónapos formáció, míg a fül, egy jóval rövidebb idő alatt kialakuló része az alakzatnak. Először van a csésze, aztán a fül. A formációt egyedi forgalom jellemez. A csészén belül a csésze aljához közeledve csökken a forgalom, míg fölfele újra a vételi nyomás lesz erősebb. A korábbi csúcs viszont ellenállási pont, s az árfolyam nem viszi át elsőre. Ekkor lép be az árfolyam a fülbe, ahol a kis csökkenésben jelentősen csökken a forgalom, majd közel a kitörési ponthoz fordul az árfolyam, s mivel nem messziről kell a kitörést végrehajtani, ezért a kimagasló forgalom kitörést eredményez. Sikeres kitörés esetén számítható az elvárt minimum célár, amely a nyakvonal és a csésze aljának a különbsége adja. Ezt kell felmérni a kitörési pontra, a fülnél


Füles Csésze

TRENDVÁLTÓ


A trendváltó egy adott trend végét mutatják meg nagy biztonsággal. Ilyenkor érdemes a trend irányába nyitott pozíciókat zárni, s a trenddel ellentétes pozíciók felvételét megkezdeni.

DUPLA CSÚCS ÉS MÉLYPONT

  • Két egymástól jól elkülönülő szignifikáns csúcsból áll
  • A második csúcs lényegesen alacsonyabb forgalom mellett alakul ki. Lehet azonos vagy közel azonos az első csúccsal
  • A nyakvonal a teljes trend általában 23,6%-os vagy 38,2% -os fibonacci szintjéig terjed, maximum 50%-ig
  • A kitörést mindig magas forgalom kíséri!

Dupla csúcs mélypont

FEJ - VÁLL ALAKZAT (HEAD - SHOULDERS)

  • Megbízhatóan jelzi a trendfordulót
  • Könnyen felismerhető formáció
  • Két kisebb és egy nagyobb árfolyamcsúcsból áll
  • A két váll alsó részét nevezzük nyakvonalnak
  • A jobb váll mindig alacsonyabb mint a bal
  • A formáció során a felfutásokat egyre kisebb, addig a korrekciókat egyre nagyobb forgalom kíséri
  • A nyakvonal áttörése magas forgalommal jár
  • A fej és a nyakvonal távolsága határozza meg áttörés után a mozgás mértékét
  • A formáció általában szimmetrikus, de nem követelmény. Előfordulhat több váll és ferde nyakvonal is
  • A formáció inverze is létezik, amelyre a fenn leírtak ugyanúgy érvényesek

Fej - váll

Fej - váll inverz

RÉS (GAP)

  • Vannak olyan esetek, amikor a záró ár nem lesz azonos a nyitó árral. Ilyenkor a charton ún. rés (gap) alakul ki. Bizonyos rések – a kereskedés szempontjából lényeges – információkat hordozhatnak a trader számára
  • A rések sok esetben lekereskedhetőek. A devizakereskedésben általában a pénteki záróár és a vasárnapi nyitóár között találjuk
  • Indexeknél is pl. DAX index találhatunk gap-eket napi szinten. Ezek biztonsággal lekereskedhetők

Gap